2016. május 23., hétfő

II. évfolyam 21. szám

Megyei Közgyűlések elnökei:
Fehérvári Tamás (Tolna megye)

Popovics György (Komárom - Esztergom)

Németh Zoltán (Győr - Moson - Sopron)

Török Dezső (Borsod - Abaúj - Zemplén)

Szatyor Győző (Baranya)

Kakas Béla (Csongrád) 

*****

APÁM LISZT DALLAMOT DÚDOL
/részlet az „Életem parasztjai” című sorozatból/


         A Kossuth Rádió Budapest hangja szól… Játék és muzsika tíz percben…Aki kérdez: Cigány György…Aki válaszol:…és megszólal a zene…ismerős dallam…Apámmal és Ádám unokámmal ülünk az asztalnál…ebéd idő van…Anyám a szokásos módon topog a konyhában és kiszolgál, felszolgál, szolgál…Mindent az asztalra tesz…Csülkös bableves…törött babbal, sültkolbász és szalonna…természetesen puha kenyér…ja és csak később jut eszébe, amikor letornászta már magát a székre, hogy maradt még tavalyról savanyú paprika…ezt majd kihozza a spájzból az, aki éppen azt kíván a második fogáshoz …Múlt időző paraszti illatok az asztal fölött…senki nem gondol a támadni készülő koleszterinekre…
        Csak azért nem hívjuk a Jézust vendégnek, mert Ádám – a dédunoka, most lesz mindjárt négy éves- nem szereti a Vendégeket!...elmaradt tehát az asztali áldás, de szól a muzsika…Apám dúdolja a dallamot és  közben levest mer, kenyeret aprít bele…Ádám nézi a dédi papit…rosszalló pillantással, mert ugye evés közben…Ha valaki, hát ő a négyéves pontosan tudja, hogy mit illik és mit nem evés közben…dúdolni például nem…beszélni sem…és a kanalat a fogunkhoz koccintani sem…szürcsölni pláne…leves közben vízről hallani sem…szóval  Ádám nézi a dédi papit, Apámat, aki egyre határozottabban  dúdol  és a  fejét is a dallamhoz ingatva kanalazza  a levest…A válasz:… Liszt rapszódia…Apám nyert…lenyúl az asztal mellé, felhúzza a mindig kézközelben levő borosüveget.  Poharat tesz elém is és alig egy decit előbb nekem tölt a tavalyi chardonéból, aztán magának…emeli poharát a helyes  megfejtésre…Tavalyi !...mondja és megnyalja a szája szélét  némi magyarázatot fűz, hogy az új borból ad inkább a szomszédnak, aki  hívásra mindig segít a szőlőben…Apám hetvennyolc éves lesz pár nap múlva…Isten éltesse!...Gyakrabban elfárad mint a korábbi években…a szőlőmunka viszont erőforrás…hiteti velünk…Maradjon is az számtalan évig…kívánom magamban és arra gondolok honnan a fenéből  ismeri a Liszt muzsikát…egyáltalán!...Mindig a parasztvilágban élt és tette, amit követelt ez az életforma…Talán soha, senki nem kérdezte jól érzi-e magát ebben?...Arra emlékszem, hogy nagy tisztelője volt a Böröczki Józsi bácsinak…Ők a decsi Fő utcán laktak…két nagytestű pej lovuk volt…- ez csak nekem volt fontos-…mindig lassú jár módban közlekedtek…mondjuk így csak a lépést ismerték…a gazdájuk viszont sok-sok könyvet mondhatott magáénak és állítólag az olaszországi Velencében is járt…Aranykalászos gazda volt…Az, hogy kuláklistán is szerepelt a neve, nem tudtam akkor, jó ez nekünk vagy sem…Meg azt is mesélte Apám, hogy nekik volt az első tölcséres gramofonjuk a faluban…Úgy beszélt az öreg Böröczkiről minden alkalommal, ha tehette, mintha a példaképe lett volna…Lehet, hogy ezért is vásárolt az én keresztelőmkor összeadott poszetos pénzből fürdőkádat Apám? Fürdőszoba akkor 1949-ben persze még nem volt, de ő a spájzból leválasztott egy kellő darabot…A kádból mindig  ki kellett merni a vizet, mert lefolyása nem lehetett. Később természetesen ezen is, mint annyi mindenen változtatott…gyönyörködtette a változtatás…Különcnek számított ez akkoriban…Az is, hogy állítólag a Dédapám…Kardos Mihály, aki mindig száz kilót nyomott a mázsáláskor, szóval ő meg az első petróleum lámpával dicsekedhetett a faluban, de soha nem tette… én gyerek fejjel nem büszkélkedhettem az elbeszélésekből ismert Dédapám lovaival, mert – mint hallottam – nagyon vézna jószágok voltak…Egy történet szerint sáros időben egy alkalommal, Dédapám leszállt a kocsiról és kiemelte a sárból a szekeret, mert a lovak elakadtak vele…
        Megtörlöm szalvétával a számat, hogy Ádám is lássa és emelem poharam Dédapám erejére, az öreg Böröczki gramofonjára, mert kiderült, hogy Apám ott hallotta először a Liszt rapszódiát és nem a táncdalfesztiválon Koós János által megénekelt kislánytól aki -mint ismeretes- fehérebb volt az orgonánál…nyelek egy kortyot Apám változtatásokat követelő hitére és közben Ádámhoz fordulok aki felém nyújtja egyetértő koccintásra a poharát…
2014.növember 19-én született ez a dolgozatom. Apám 89. évében van, Anyám 92. Ádám budapesti középiskolás.
                                                                                                                               Decsi Kiss János 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése