II. évfolyam 16. szám

"Első lépésektől"
50 éves a Szekszárdi Bartina Néptánc Együttes

*****

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Újabb hat értékkel gyarapodott a megyei értéktár

A Tolna Megyei Értéktár Bizottság idei első ülésén hat települési értéktár bizottság 46 felterjesztéséről döntött, melynek eredményeként a Tolna Megyei Értéktár újabb két kategóriában hat értékkel gyarapodott.

Kulturális örökség kategóriában került az Értéktárba:

Nagydorogi református templom a szégyenkővel és Sztárai kehellyel

A református templom védett műemléki érték, az 1720-ban emelt imaház helyén épült az 1733-ban már romos, középkori templom köveinek felhasználásával. A templom nyugati homlokzata elé épült tornyát 1788-ban építették meg az utcai bejárattal és a toronyórával együtt. A toronyaljba nyíló, kőkeretes kapu felett törtvonalú szemöldökpárkány látható. A toronysisakon 1884-es évszám olvasható. A belső síkmennyezetes, a hajó mindkét végében falazott pilléreken nyugvó fakarzat van. Berendezése a 18. század végéből származik, orgonája 1880-ból. 

A szégyenkő korábban a parókia előkertjében állt, most a templom kerítése elé került elhelyezésre. Sárgás-szürke homokkőből van kézzel kifaragva. Rajta sem évszám, sem monogram nem található. Írásos emlék sem maradt fenn eredetéről. Az országban tucatnyira tehető a megmaradt szégyenkövek száma. A 16-18. században mindhárom protestáns egyházban, az aszketikus genfi mintára - különösen a reformátusoknál - nagy jelentősége volt a szigorú egyházfegyelemnek, mely a közösségek erkölcsi életének legfőbb szabályozójaként működött. Egy 1811-ből származó kisölvedi följegyzés szerint: „Egy nagy kő tétetett a templom közepére, a katedra elejébe. Arra fölállítódott a megesett személy hajadonfővel és mezítláb, a prédikáció alatt.(…) a személy térden állva sírván megesmérte vétkét, bocsánatot kért az egész gyülekezettől és a cserépben mellette lévő hamuból fejére hintett…”

A szokás az életforma változásával együtt a 19. század derekára lassan elhalt.

A Sztárai kehely aranyozott ezüstből készült egy budai ötvösműhelyben. A forrásokat meg nem erősítő hagyomány szerint a kelyhet Sztárai Mihály is használta, a tárgy kora ezt a feltételezést megengedi.

Sztárai ferences rendi szerzetes volt, aki részt vett a mohácsi csatában. Túlélve a borzalmakat, a török hódoltsági területekre szétszóródott lakosságnak hirdette a kor szellemében a reformáció igéjét.

Az 1514-ből származó kupa aranyozott ezüstből készült, trébelt és vésett díszítéssel. Ez a nagydorogi gyülekezet legrégibb fennmaradt tárgyi emléke. A nagy értékű kelyhet a gyülekezet presbitériuma 1982-ben átadta a Ráday Múzeumnak. Jövőre, a reformáció 500 éves évfordulójának ünnepségére visszahozzák Nagydorogra, ahol megtekinthető lesz.

Tolnai Lajos munkássága

A györkönyi születésű, vagyonát vesztett nemesi családból származó író, publicista a modern magyar irodalom egyik előhírnöke volt. Tanulmányait Gyönkön is végezte. Szülőföldjének népköltészete s népszokásai voltak ihletadói. Bölcseleti doktor, a Kisfaludy és Petőfi-társaság tagja, polgáriskolai igazgató-tanár volt. Tömör, erőteljes stílusával külön irodalmi műfajt művelt. Több műve a legjobb magyar prózai írásokhoz sorolható.

Györkönyi hagyományőrző füzetek

A „Hagyomány és népszokások Györkönyben” című könyv a Györkönyi Német Kisebbségi Önkormányzat kiadásában jelent meg 2010-ben. Szokásokról, hagyományos életmódról, erkölcsről, a hagyományok őrzéséről ír. Ősztől nyárig veszi sorra a falu ünnepeit, eseményeit. Minden felsorolt esemény folklór-vonatkozásaiból is ízelítőt kapunk röviden, lényegre törően, mely kiindulópontja lehet részkutatásoknak (nyelvjárás, folklór), vagy akár egy szintetikus munka megalkotásához.

Az „Így főz(t)ünk Györkönyben” című szakácskönyv magyar és német nyelven tartalmazza a helyi hagyományos ételek leírásait.

Könyvné Szabó Éva munkássága

A művész Tolnanémediben született, jelenleg Simontornyán él. Húszéves bőripari múlt után talált rá a bőrműves szakmára. Saját tervezésű használati és dísztárgyakat, egyedi és hagyományos magyar honfoglalás kori motívumokat készít kézi munkával. Munkáival törekszik a gazdag honfoglalás kori magyar motívumvilág felhasználásával a mai kor igényeinek megfelelő, női-férfi táskák, tarsolyok, övtáskák, mappák készítésére. Hiszi, hogy mindaz a forma és jelképgazdagság, amit őseink ránk hagytak, a mai kor viselet és díszítő kultúráját is gazdagítják. Törekszik arra, hogy a fűzések, fonások, szironyozások harmonikus alkalmazása a bőrtárgyakon ne csak önálló díszítés, hanem egyben hagyományőrzés legyen. Könyvné Szabó Éva bőrműves népi iparművész tagja a Tolna Megyei Népművészeti Egyesületnek. „A Tolna megyei művészetért” plakettet 2015-ben kapta meg, és Magyarország képviseletében jelen volt a Milánói Világkiállításon.

Finta Mihályné szőttes gyűjteménye

A sióagárdi gyűjtemény az 1800-as évek végének, 1900-as évek elejének magas színvonalú szőttes gyűjteménye. A mindennapi használatban szereplő textíliák magas esztétikai színvonalon készültek, melyeket az 1900-as években is mindennap használtak.

(Az 1800-as években még az egész háztartás szükségletét otthon szőtték.)

Agrár- és élelmiszergazdaság kategóriában került az Értéktárba:

Magyar díszposta galamb

A tavaly ágazati értéktárba felvett érték most megyei értékké vált nagydorogi központtal, hiszen Tolna megyében működik a legnépesebb tenyésztő egyesület, valamint Nagydorogon és környékén évszázados hagyományai vannak a galambtenyésztésnek.

A Magyar díszpostát a leírások szerint az elmúlt század 30-as éveiben tenyészttették ki Békés megyében. Elterjedése az elmúlt évtizedben gyorsult fel, miután a Magyar Galamb és Kisállattenyésztők Országos Szövetsége bejegyezte új fajtaként.

Az Országgyűlés határozatban ismerte el a Magyar díszpostát őshonos magyar állatfajtának. Nagydorogi tenyésztők több Európa mester címet nyertek el az elmúlt években.

Szekszárd, 2016. április 14.

Tisztelettel:

Dr. Say István sk.

                                                                                  Tolna Megyei Értéktár Bizottság elnöke

*****

Tavaszi nagytakarítás Szekszárdon
Ács Rezső Szekszárd MJV polgermesterének sajtótájékoztatója
2016-04-15

*****

A GYÓGYVÍZ IS MÉRTÉKKEL JÓ!

Fürdőzés előtt kérje ki orvosa véleményét

Magyarország kilencven gyógyfürdőjével és mintegy harminc gyógyszállójával a fürdők országa. A választék bőséges,egyre több wellness-szálloda és üdülőhely rendelkezik gyógyvízzel. Azt azonban, hogy hová, melyik fürdőbe menjünk, milyen gyógyvizet válasszunk, érdemes megfontolni,  fürdőzés előtt mindenképpen ki kell kérni szakorvos vagy háziorvos tanácsát. Ugyanis nem biztos, hogy a gyógyfürdőzéssel minden esetben jót teszünk a szervezetünknek. 

Több olyan betegség van, amelyek esetében nem ajánlott a gyógyfürdő igénybevétele, mert kifejezetten ronthatja a beteg állapotát, ilyenek többek között a gyulladásos betegségek, magyarázza dr. Szolár Zoltán reumatológus főorvos. Ugyan csak nem javasolt a gyógyvizes fürdőzés lázas állapotban, magasvérnyomás, szív-és tüdőelégtelenség esetén sem. Egyes esetekben - például daganatos megbetegedésnél - kimondottan veszélyes gyógyfürdőbe menni, olyanba különösen, melynek vize rádiumot tartalmaz. Arra is oda kell figyelni, hogy meddig tartózkodunk a gyógyvízben, ez általában 20-30 perc, a fürdőkben egyébként ki van írva a javasolt időtartam. Ennek túllépése esetén ugyanis káros hatások léphetnek fel.

Ugyan akkor vannak betegségek, melyekre kimondottan jó hatással van a gyógyfürdőzés. A termálvizek leginkább mozgásszervi megbetegedésekre, ízületi és gerinckopásokra vannak jó hatással, de alkalmazzák bőrgyógyászati és nőgyógyászati problémák kezelésére is.

Beutalót a gyógyfürdőkbe csak bizonyos szakorvosok írhatnak. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár évente maximum kétszer., tizenöt kezelésből álló kúraszerű kezelést finanszíroz.

F. Kováts Éva

*****

Térségi TDM szervezet segíti a megye turisztikai céljait

A Tolna Kincse Turisztikai Egyesület, mint térségi TDM (Turisztikai Desztináció Menedzsment) szervezet segíti a jövőben a megye turisztikai céljait. A cím a Nemzetgazdasági Minisztérium engedélyével használható, amelyet az egyesület március végén elnyert, s már egy 85 millió forintos fejlesztési pályázatot is benyújtott a GINOP 1.3.4-15 felhívás keretében. A forrás hasznosításával többek között turisztikai kedvezménykártya rendszer, honlap és egységes információs központ valósítható meg, melyek által a tolnai térségek turisztikai értékei, kínálata országos illetve nemzetközi szinten is megjelenhet.

A Tolna Kincse Turisztikai Egyesület januárban kezdte meg a munkát, melynek eredményeként turisztikai helyzetelemzés, koncepció és stratégia készült a térségre vonatkozóan. Tolna megye szempontjából rendkívül fontos, hogy a viszonylag kevés helyi szervezet mellett – s azokat összefogva – egy térségi TDM is dolgozzon a turisztikai fejlesztések megvalósításáért. Valamennyi turisztikai pályázat esetében lényeges szempont, hogy illeszkedjen egy térségi turisztikai koncepcióhoz, amelyet a Tolna Kincse Turisztikai Egyesület éppen ezért készített el.

Az utóbbi években nem működött megyét átfogó térségi szervezet, így az egyesület kiemelt célkitűzése, hogy az elmúlt években felhalmozódott lemaradást kompenzálja. Ehhez szükséges, hogy a megyei- helyi önkormányzatokkal, turizmusban érdekelt vállalkozásokkal és a szakmai szervekkel partnerségben javítsa a térség turisztikai vonzerejét.

A térségi TDM feladatai közé tartozik továbbá: a termékfejlesztés, projektmenedzsment, marketing tevékenység, valamint a turisztikai információs rendszer működtetése. Ennek megfelelően a szervezet kialakítja a térség egyedi kínálati profilját, majd promóciót, népszerűsítő kampányokat szervez. Összehangolja, és egységesen elérhetővé teszi a térség programjait, valamint a helyi TDM szervezetek ajánlatait.

Szekszárd, 2016. április 14.

Tisztelettel:

Dr. Péter Jánosné sk.

TDM menedzser

*****

Megállított pillanatok
Váradi Levente fotókiállítása a szekszárdi Babitsban a "Páváról"
*****

Tevékeny megbánás és összefogás Szekszárd biztonságáért

A Tolna Megyei Bűnmegelőzési Tanács utóbbi két fórumán a mediáció és a megyeszékhelyek biztonsága kerültek a középpontba. A mediációs, vagy „közvetítői eljárás” egyfajta szemléletváltást tükröz, amelynek eredményeiről az Igazságügyi Hivatal mediátora, Dr. Magyar Erika számolt be múlt hét csütörtökön. A közbiztonsági helyzet javulása a megyei önkormányzatnak is fontos – jelentette ki a Tanács keddi ülésén Fehérvári Tamás, aki az összefogás jegyében létrejött találkozón köszöntötte az országos és megyei résztvevőket.

Nagyvárosi Bűnmegelőzési Programot hirdetett az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) együttműködve az Országos Rendőr-főkapitánysággal, valamint a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanáccsal (NBT) és az Aegon Biztosítóval.

A program sikerének érdekében az OPSZ megyénként egymillió forinttal és szakmai anyagokkal segíti a nagyvárosi polgárőr egyesületeket a következő két évben.

Tolna megyében a program megvalósítását illetően a szekszárdi polgárőrök és a Szőlő-Szem Mozgalom érintett.

A megbeszélésen országos szervezetek vezetői, így az OPSZ elnöke, dr. Túrós András, az NBT elnöke, dr. Hatala József, míg a megyéből többek között dr. Soczó László rendőrfőkapitány és dr. Pilisi Gábor városi rendőrkapitány vettek részt.

Szekszárd, 2016. április 13.

                                                                         Tisztelettel:                                  

                                                                                  Tóth Róbert sk.

*****

Szabadi Mihály: Lakodalom című könyvének bemutatójáról