Előadások Szekszárdon az aktív idős korért
A HARMADIK KOR EGYETEME
Az élethosszig tartó tanulás és a generációk közötti párbeszéd
jegyében indított programot a PTE Kultúratudományi, Pedagógusképző és
Vidékfejlesztési Kara a városi önkormányzattal közösen első alkalommal.
„Az aktív időskorért” Szekszárdi Harmadik Kor Egyeteme című ingyenes
előadássorozat ünnepélyes szemeszternyitóra március elején volt a
főiskola konferenciatermében. Ezt követően Nagy költők - nagy szerelme
címmel prof. dr. Horváth Béla DSc irodalomtörténész tartott előadást.
Ugyan csak márciusban dr. habil. Nagy Janka Teodóra főiskolai tanár,
dékánhelyettes Fogunk-e mesélni unokáinknak Szekszárdról? című előadását
hallgathatták meg az érdeklődők.
Áprilisban szintén két, a címek alapján valószínűleg nagy
érdeklődésre számot tartó előadás lesz, dr. habil. Bajusz Klára egyetemi
docens, tanszékvezető Tanulás idős korban, illetve dr. habil. Meskó
Norbert PhD pszichológus, egyetemi docens Szexualitás és szerelem a
harmadik korban témakörben áll a publikum elé. Májusban a Bor- egészség,
bor- gasztronómia kerül a fókuszba, Vas-Guld Zsuzsanna
élelmiszermérnök, doktorandusz, tanársegéd prezentációjában, majd dr.
Kurucz Rózsa CSc neveléstörténész, főiskolai tanár, dékánhelyettes Híres
családok - híres gyermekeiről beszél.
A felsőoktatás szervezeti keretei között megvalósuló előadássorozat
kifejezetten a harmadik korú lakosság számára kínál magas minőségű,
újszerű tudományos és kulturális programot. Az egyedülálló tanulási
módszer új utakat nyit meg Szekszárd és térsége idősebb korú lakossága
előtt, színesítve ezzel a Szekszárdon elérhető művelődési lehetőségek
palettáját.
Bővebb információk az intézmény honlapján.
F. Kováts Éva
A meszesedés a szívkoszorúereket is megtámadhatja, ez esetben a beteg
folytonos fáradságérzettel, már enyhe fizikai megterhelésnél jelentkező
mellkasi fájdalmakkal küszködik, ami a nyakba, karba is kisugározhat. Mivel
az érrendszer állapota fokozatosan romlik, ezért a korábban enyhe tünetek
minden testtájon fokozatosan súlyosbodhatnak. Az érszűkület súlyosbodását
további jelek is mutatják, a végtag bőre elszíneződik, nehezen vagy
egyáltalán nem gyógyuló sebek jelenhetnek meg a lábon. Megfelelő kezelés
híján az érszűkület elviselhetetlen fájdalmat okozhat a végtagokban, akár a
végtag elvesztése is előfordulhat, illetve az életet veszélyeztető
állapothoz is vezethet.
A baj orvoslására többféle lehetőség van, a gyógyszeres kezeléstől a
különböző sebészeti beavatkozásokig, de csak a pontos diagnózis után
dönthető el, milyen kezelésre lesz szükség, mondta dr. Mezővári Anna. Itt
is lényeges a korai felismerés, de még fontosabb a megelőzés, az egészséges
életmód.
F. Kováts Éva
*****
Penkala Éva textilművész és Scherer József formatervező/festőkiállítása Szekszárdon
*****
Valami bűzlik a szájban
SZÁJSZAG
Kellemetlen állapot, betegségre is utalhat
Átható testszag, bűzlő száj, bizony nem egyszer hőkölünk hátra,
ha ilyen "illatot" árasztó embertársunkkal, esetleg kollégánkkal
kerülünk szembe. Amíg a kellemetlen testszag többnyire tisztálkodási
hiányosságokból ered, addig a rossz leheletnek számtalan oka lehet.
Időnként mindenkivel előfordul, hogy a lehelete rossz szagúvá
válik, mondja dr. Kiss Éva szájsebész főorvos. Gyakran a rossz,
szuvas fogak, a nem megfelelő szájhigiéne vagy éppenséggel a begyulladt
torok, a gennyes mandula vagy arcüreggyulladás a kiváltó ok. De a rossz
szájszag egyéb betegségre is utalhat, így például rekeszsérvre, ami
sajátosan bűzös leheletet okozhat, amikor a gyomor a sérven keresztül a
mellkasba domborul, és a gyomorsav visszafolyik a nyelőcsőbe vagy
éppenséggel cukorbetegségre, krónikus hörgőgyulladásra vagy akár
májbetegségre.
A szaknyelven halitosisnak nevezett állapotért leggyakrabban a
szájban lévő baktériumok a felelősek, állítja a szakember. Az ember
szája tele van az ételdarabkákban és az elpusztult szövetekben lévő
fehérjét bontó baktériumokkal. A bontás során rossz szagú gázok
szabadulnak fel, melyek közül a hidrogén-szulfid záptojásra emlékezetet
vagy a metilmerkaptán, amely a legbüdösebb. (Ez utóbbit adagolják a
földgázhoz, hogy az esetleges szivárgás mielőbb érzékelhető legyen.) De
más problémák is előfordulhatnak. Egyes gyógyszerek is bűnösek
lehetnek. Az antihisztaminok, hashajtók, antidepresszánsok, nyugtatók,
vizelethajtók és vérnyomáscsökkentők mérsékelik a nyáltermelést, ezáltal
elősegítik az anaerob baktériumok szaporodását.
Az alkohol, az éhség, a sok beszéd, a nátha, a szájon át történő
lélegzés például edzés közben, mind szájszaghoz vezet. Érdekes módon a
fogyókúrázás is hajlamosít halitosisra. Aminek oka nem csak a
szájszárazság, hanem az is, hogy ilyenkor a raktározott zsír
elégetésével aceton keletkezik. Éppen ezért a fogyókúrázóknak különösen
ügyelniük kell a szájhigiéniára, és sok folyadékot kell inniuk.
Köztudott, hogy reggel, ébredés után a legtöbb ember lehelete
kellemetlen. Ennek oka, hogy a szájban lévő baktériumok egy része
anaerob, ami azt jelenti, hogy olyan környezetben tud csak szaporodni,
ahol nincs levegő. Az oxigénben gazdag nyál miatt a számuk alacsony.
Alvás közben azonban csökken nyálképződés, a hidrogénszulfodot termelő
baktériumok száma viszont megnő, ami kellemetlen reggeli leheletet
eredményez. A reggelizés, evés, ivás fokozza a nyálképződést, sok
baktériumot takarít el csak úgy, mint a fogmosás. Az utóbbi akkor igazán
hatékony, ha a szájpadot, az ínyt is átdörzsöljük és fogselymet is
használunk, ami eltávolítja a fogak közti ételmaradékot, baktériumot.
Javasolt a többszöri fogmosás, fogselyem,savcsökkentők szedése és a
legfontosabb az évenkénti kétszeri fogorvosi vizsgálat, mondja a
szájsebész
A szájvíz kevésbé hatékony, mert bár illata elnyomja a szájszagot,
de a baktériumok többségét nem távolítja el, mivel azok vastag pakk és
nyák alatt élnek. Ráadásul az alkoholtartalmú szájvíz még súlyosbítja a
problémát azzal, hogy kiszáratja a szájat. Jav. atöbbszöri fogmosás,
fogselyem,savcsökkentők szedése és a legfontosabb az évenkénti kétszeri
fogorvosi vizsgálat.
A nyáltermelés az életkor előrehaladtával csökken, ami
megmagyarázza, hogy az idős embereknek gyakran miért rosszabb a
lehelete, mint a fiataloknak. Ugyan akkor a sok nyálat termelő csecsemők
lehelete kellemes, édes szagú, mivel a szájuk kevés anaerob baktériumot
tartalmaz.
Aki úgy érzi, hogy szájszaga van és az nem múlik el, jól teszi, ha orvos vagy fogász segítségét kéri.
F. Kováts Éva
*****
Beréti István és Beréti Istvánné kiállítása
Babits Mihály Kulturális Központ Szekszárd
*****
HIDEG VÉGTAGOK
A hideg végtag, a zsibbadás érszűkületet jelezhet
Népbetegség, komolyan kell venni a vérkeringési gondokat
Ma Magyarországon a szív-és érrendszeri betegségek szinte
népbetegségnek számítanak, mégis sokan későn fordulnak orvoshoz, nem
veszik komolyan a figyelmeztető jegyeket, és ami még rosszabb,
életmódjukon sem hajlandóak változtatni. A zavaróan hideg kéz és láb, a
zsibbadás már akkor jelezhet a külvilágnak, utalhat
például keringési zavarokra, amikor a szervezet még egyéb jeleket nem
mutat.
például keringési zavarokra, amikor a szervezet még egyéb jeleket nem
mutat.
A vérkeringés alapvető életfunkció, az érrendszer juttatja el a
friss oxigént, a tápanyagokat a szervekhez, a test minden sejtjéhez, és
szállítja el onnan a felgyülemlett anyagcseretermékeket, salakanyagokat. Ha
valamilyen okból a keringési rendszerben rendellenesség lép fel, akkor
akadozhat a vérellátás, ilyenkor az emberi szervekhez és a végtagokhoz is a normál
állapotnál kevesebb vér jut el. A végtagok hidegebbek lesznek, az agy pedig memóriazavarral jelzi a problémát, magyarázza dr. Mezővári Anna érsebész, a szekszárdi Balassa János Megyei Kórház részlegvezető főorvosa.
friss oxigént, a tápanyagokat a szervekhez, a test minden sejtjéhez, és
szállítja el onnan a felgyülemlett anyagcseretermékeket, salakanyagokat. Ha
valamilyen okból a keringési rendszerben rendellenesség lép fel, akkor
akadozhat a vérellátás, ilyenkor az emberi szervekhez és a végtagokhoz is a normál
állapotnál kevesebb vér jut el. A végtagok hidegebbek lesznek, az agy pedig memóriazavarral jelzi a problémát, magyarázza dr. Mezővári Anna érsebész, a szekszárdi Balassa János Megyei Kórház részlegvezető főorvosa.
A vérkeringési gondok leginkább az idősebb korosztályt sújtják, ám egyre
gyakoribb, hogy fiataloknál is jelentkezik ilyen működési zavar. Az érrendszer megbetegedését több tényező együttesen, vagy külön-külön is okozhatja. A legfőbb kockázati tényező a dohányzás, a túlsúly, valamint a
cukorbetegség. A tartósan túlsúlyos emberek körében könnyen kialakul az
úgynevezett II-es típusú cukorbetegség, amely tovább súlyosbítja a
helyzetet. A szív- és érrendszer egészségének megőrzése szempontjából
egyik legfontosabb tényező már kisgyermekkortól az egészséges életmód, a
helyes táplálkozás, a rendszeres testmozgás. Az érszűkület megelőzésének az
egészségtudatos életvitel mellett fontos tényezője a szűrés, a rendszeres
vérnyomásmérés és laborvizsgálat, mert a betegség sokáig tünetmentes lehet.
gyakoribb, hogy fiataloknál is jelentkezik ilyen működési zavar. Az érrendszer megbetegedését több tényező együttesen, vagy külön-külön is okozhatja. A legfőbb kockázati tényező a dohányzás, a túlsúly, valamint a
cukorbetegség. A tartósan túlsúlyos emberek körében könnyen kialakul az
úgynevezett II-es típusú cukorbetegség, amely tovább súlyosbítja a
helyzetet. A szív- és érrendszer egészségének megőrzése szempontjából
egyik legfontosabb tényező már kisgyermekkortól az egészséges életmód, a
helyes táplálkozás, a rendszeres testmozgás. Az érszűkület megelőzésének az
egészségtudatos életvitel mellett fontos tényezője a szűrés, a rendszeres
vérnyomásmérés és laborvizsgálat, mert a betegség sokáig tünetmentes lehet.
Az érrendszer betegségeinél, mint minden másnál, a megelőzés a legjobb
módszer. A testsúly karbantartása, a megfelelő táplálkozás és mozgás megóv
a betegségtől, de legalább is hosszú évekre késlelteti azt.
A tünetek függnek egyrészt az érelzáródás mértékétől, másrészt attól, hogy
a testnek melyik részén jelentkezik a probléma. Amennyiben a szűkület -
rosszabb esetben az elzáródás - a végtagban van, akkor a kéz, illetve a láb
kihűlését, a bőr elfehéredését, zsibbadását, később fájdalmát okozhatja.
Ilyenkor jelentkezik az alsó végtagokban az úgynevezett "kirakat betegség",
amikor járás közben bizonyos távolság megtételét követően a izomgörcs miatt
meg kell állni, kirakatot kell nézni.
módszer. A testsúly karbantartása, a megfelelő táplálkozás és mozgás megóv
a betegségtől, de legalább is hosszú évekre késlelteti azt.
A tünetek függnek egyrészt az érelzáródás mértékétől, másrészt attól, hogy
a testnek melyik részén jelentkezik a probléma. Amennyiben a szűkület -
rosszabb esetben az elzáródás - a végtagban van, akkor a kéz, illetve a láb
kihűlését, a bőr elfehéredését, zsibbadását, később fájdalmát okozhatja.
Ilyenkor jelentkezik az alsó végtagokban az úgynevezett "kirakat betegség",
amikor járás közben bizonyos távolság megtételét követően a izomgörcs miatt
meg kell állni, kirakatot kell nézni.
A lábakon megjelenő érszűkületnek a súlyosságtól függően négy
stádiuma van, magyarázza dr. Mezővári Anna érsebész főorvos. A
legenyhéb, amikor a betegség még lappangó stádiumban van, az erek
meszesedését ilyenkor legfeljebb műszeres vizsgálattal lehet kimutatni,
de az úgynevezett Doppler- vizsgálat, ami a kórismét felállítja még
negatív. A második stádiumban az alsó végtagokban, a vádliban, egy adott
távolság megtétele után fájdalom lép fel, ami a beteget megállásra
kényszeríti. A fájdalom pihenés során enyhül, elmúlik.
A következő, amikor már nyugalomban is jelentkezik a fájdalom,
főleg éjjel, fekvő helyzetben, ami a lábak lelógatása, vagy felkelés
után csillapodik. A beteg lába - mivel a végtagok vérellátása nem
megfelelő - hideg, zsibbadást érez, a bőr szárazzá válhat, elfehéredhet,
elkékülhet.
Igazán súlyossá akkor válik a helyzet, ha az előző stációk után a
végtagokon fekély, szövetelhalás alakul ki. ami azt jelzi, hogy a végtag
komoly veszélyben van.
folytonos fáradságérzettel, már enyhe fizikai megterhelésnél jelentkező
mellkasi fájdalmakkal küszködik, ami a nyakba, karba is kisugározhat. Mivel
az érrendszer állapota fokozatosan romlik, ezért a korábban enyhe tünetek
minden testtájon fokozatosan súlyosbodhatnak. Az érszűkület súlyosbodását
további jelek is mutatják, a végtag bőre elszíneződik, nehezen vagy
egyáltalán nem gyógyuló sebek jelenhetnek meg a lábon. Megfelelő kezelés
híján az érszűkület elviselhetetlen fájdalmat okozhat a végtagokban, akár a
végtag elvesztése is előfordulhat, illetve az életet veszélyeztető
állapothoz is vezethet.
A baj orvoslására többféle lehetőség van, a gyógyszeres kezeléstől a
különböző sebészeti beavatkozásokig, de csak a pontos diagnózis után
dönthető el, milyen kezelésre lesz szükség, mondta dr. Mezővári Anna. Itt
is lényeges a korai felismerés, de még fontosabb a megelőzés, az egészséges
életmód.
*****
Kérdések és válaszok a Paksi Atomerőműről (III.)
*****
Ódor János a Wosinsky Mór Megyei Múzeum igazgatójának gondolatai a 3K-ról
*****
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése