Pécs - 60.metszési bemutató
Szalai Nelli riportja
Szalai Nelli riportja
Szőlészeti Borászati Kutatóközpont Pécsszentmiklós - hegy
Hat évtizede tartanak metszési bemutatókat Pécsett
Egy ültetvényben tartott bemutató többet ér, mint egy több napos konferencia. Mint ahogy hatvan éve mindig, február második hetében metszési bemutatót tartottak Pécsett a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Szentmiklós-hegyi
telepén.
- Az intézetet 1949-ben hozta létre a több évszázados egyházi szőlőbirtokra és pincészetre alapozva az akkori földművelésügyi miniszter a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kísérleti telepeként, s az ültetvények tervezett rekonstrukciójában kapott szerepet. Alapításakor a szempontok között szerepelt az is, hogy négy borvidék találkozásában helyezkedik el, a pécsinek pedig a
közepén - idézte fel a kezdeteket köszöntőjében jelenlegi vezetője, dr. Jakab Szólt arról is, az eltelt hat évtizedben több átszervezésen esett át a kutatóhely. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem keretei között működik, tevékenységének középpontjában azonban mindig is a kutatás, a szaktanácsadás és az oktatás állt. Mindennek hátterét az 1983 óta folyamatosan újratelepített harminc hektárnyi szőlőültetvény és az 1600 négyzetméteres - 4800 hektoliter bor
elhelyezésére alkalmas - pince, valamint a laboratórium adják. A kutatások eredményei pedig a Pannon Borrégióba tartozó borvidékek sajátos ökológiai körülményei között hasznosulnak.
- Az évek során mind inkább az elmélet és gyakorlat találkozóhelyévé vált a kutatóintézet Szentmiklós-hegyi kísérleti telepe, az ott évente két alkalommal megrendezett bemutatóknak köszönhetően - hangsúlyozta az intézet igazgatója.
- Ezeken nagy számban vettek és vesznek részt mind a mai napig a térség szőlőtermesztői, borászai, akik legújabb kutatási eredmények mellett információkat kapnak arról is, mire figyeljenek oda az ültetvényeiken annak érdekében, hogy szép borok születhessenek. Pécs megelőzte a korát, már akkor a tudásalapú társadalom építéséért tevékenykedtek, amikor ez a fogalom még
egyáltalán nem volt benn a köztudatban. E gondolatokat folytatva, dr. Májer János, a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsonyi Kutató Állomásának vezetője egyebek mellett elmondta, hosszú éveken át volt a tapolcai Kertbarát Kör elnöke, s mint e poszt betöltője olyan helyet keresett, ahol metszési bemutatót tartanak, akkor szembesült azzal, hogy ilyen csak Pécsett van, Diófási Lajos vezetésével. Ezt követően szervezték meg Badacsonyban is, az ottani kutatóintézetben, majd később egyre több kutató állomáson tartottak ilyen gyakorlati központú szakmai napot, többek között Kecskeméten is.
- A tudás átadásában kiemelt szerepe van a gyakorlatot középpontba helyező metszési bemutatóknak - adott hangot véleményének dr. Májer János. - Magam negyven éve veszek részt ezeken a szakember találkozókon, amelyek az 1990-es években mind szélesebb körben lettek népszerűek. Ebben az időszakban jelentős változáson ment át az ágazat, egyre többen béreltek, s vásároltak szőlőt, közülük is mind többen vettek részt e szakmai napon, ami számukra az ismereteik bővítése mellett jó lehetőséget teremtett újabb kapcsolatok kialakítására is. A pécsi kutatóintézetnek a hegyközségek létrehozásában is jelentős volt a szerepe. Segítséget nyújtottak a terméklista összeállításához, a borbírálatok szakszerű lebonyolításához egyaránt. Az intézet élén mindig is neves szakemberek álltak. Megalakulásától 1972-ig, Németh Márton vezette, őt Diófási Lajos követte, aki csaknem harminc éven át volt az igazgatója. Nevéhez fűződik a metszési bemutatók elindítása is. Egész élete során azt vallotta, a gyakorlatban kell megismertetni a legújabb eljárásokat, mert egy az ültetvényben tartott szakmai nap, sokkal többet ér, mint egy szállodában megrendezett több napos konferencia. Diófási Lajostól
2000-ben ifj. Kozma Pál vette át a staféta botot, s egészen 2010-ig állt az - A pécsi intézet feladata megalakulása óta, a biológiai alapok megőrzése - hangsúlyozta ifj. Kozma Pál. - Az intézet szőlőfajta gyűjteményének alapjait 1950-ben Németh Márton tette le. A későbbi vezetők szisztematikus munkájának köszönhetően jelenleg négy és fél hektáron eltelepített több mint 1500 tételből
áll, s ezzel hazánk egyik leggazdagabb szőlő-génbankja. E gyűjtemény külön értéke a régi Kárpát-medencei fajtákból létrehozott ültetvény. Szólt arról is, hogy az immár 60 éve folyamatosan megrendezésre kerülő metszési bemutatók népszerűsége folyamatosan nő, ma már a határon túlról,
Horvátországból, valamint távolabbi borvidékekről - Badacsony, Kecskemét - is érkeznek résztvevők. Ezeken a szakmai napokon ismerkedhettek meg a termelők először a szőlőművelésben 1960-ban bekövetkezett művelési változásokkal, amikor
is a kézi munkaerőre alapozott termesztés helyébe a gépesített technológia lépett, új klónok és korszerű tőkeformák jelentek meg, s mind inkább a mennyiség helyét a minőség vette át. - Aztán egy újabb kihívással kellett szembenézni a szőlészeknek, borászoknak az 1990-es években - folytatta tovább ifj. Kozma Pál. - A klíma- és
termesztéstechnológiai változások, a környezetvédelmi és fenntarthatósági elvárások, a költséghatékonyság, a versenyképesség mind inkább előtérbe került. Ezen a célok megvalósítását szolgálták azok az új rezisztens fajták, amelyek
több éves kutató munka eredményeként jöttek létre. Jelenleg az intézet 18 államilag elismert szőlőfajtával és húsz vírusmentes klónnal rendelkezik, valamint 11 rezisztensfajta is született. A klónjelöltek pedig elsősorban a hungaricum szőlőfajták közül kerültek ki. A nemesítéseknek köszönhetően olyan
szőlőfajták kerültek ismét vissza az ültetvényekbe, mint a Kékfrankos, a Kadarka, a Furmint, az Olaszrizling, a Királyleányka, valamint Pécs zászlós borát alkotó Cirfandli. E mellett a Kadarka program része volt a Juhfark népszerűsítése, valamint a Zenit elterjesztése is. A kutatások fő célja, olyan
rezisztensfajták létrehozása, amelyekben a nagy járványok sem okoznak jelentős károkat, valamint egy vírusmentes bázis, amelyből az üzemi törzsállományok létre hozhatók. E kísérletek középpontjában elsősorban a gombabetegségeknek - peronoszpóra, lisztharmat, szürkerothadás - ellenálló fajták nemesítése állt.
Sikerrel zárultak ezek a programok, ma már rendelkezésre állnak ezek a rezisztens fajták. Az elmúlt években azonban egy újabb kihívással kell szembenéznie a termelőknek és kutatóknak egyaránt, megjelent a régió ültetvényein a feketerothadás, ami komoly károkat okoz. Kitért arra is, a kutatási programjainkban egyre inkább részt vesznek a régió borászatai. A Kadarka program a Mészáros Borházzal közösen, a Szekszárdi Borvidékről származó vesszővel indult el 1998-ban dr. Werner János tudományos munkatárs irányítása mellett. A Bock Pincészettel együttműködve is több, már évek óta nem termesztett fajtát állítottak újból termelésbe. Az olaszrizling szelekciós programba zalai termelő kapcsolódott be. A kadarka klónokkal több fajta kísérlet is folyt, amelyekben aktív szerepet vállalt Tiffán Ede, Takler József, valamint a Konyári Pincészet. A Furmint szelekciós kísérlet egyik
helyszíne pedig a Busai Birtok lett, míg a Zengővel folytatottak részeként Mádon, a Szent Tamás dűlőben hoztak létre egy ültetvényt. Ez a szőlőfajta korábban a pécsi borvidéken is jelen volt. Nemrégiben egy szekszárdi termelő mellett egy siklósi is jelentkezett, hogy kísérletképpen telepítené. A Cirfandli
biológiai alapjait pedig egy idős hosszúhetényi ültetvényben találták meg, amelynek lazább fürtjei ellenálltak a rothadásos betegségeknek.
Egy ültetvényben tartott bemutató többet ér, mint egy több napos konferencia. Mint ahogy hatvan éve mindig, február második hetében metszési bemutatót tartottak Pécsett a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Szentmiklós-hegyi
telepén.
- Az intézetet 1949-ben hozta létre a több évszázados egyházi szőlőbirtokra és pincészetre alapozva az akkori földművelésügyi miniszter a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kísérleti telepeként, s az ültetvények tervezett rekonstrukciójában kapott szerepet. Alapításakor a szempontok között szerepelt az is, hogy négy borvidék találkozásában helyezkedik el, a pécsinek pedig a
közepén - idézte fel a kezdeteket köszöntőjében jelenlegi vezetője, dr. Jakab Szólt arról is, az eltelt hat évtizedben több átszervezésen esett át a kutatóhely. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem keretei között működik, tevékenységének középpontjában azonban mindig is a kutatás, a szaktanácsadás és az oktatás állt. Mindennek hátterét az 1983 óta folyamatosan újratelepített harminc hektárnyi szőlőültetvény és az 1600 négyzetméteres - 4800 hektoliter bor
elhelyezésére alkalmas - pince, valamint a laboratórium adják. A kutatások eredményei pedig a Pannon Borrégióba tartozó borvidékek sajátos ökológiai körülményei között hasznosulnak.
- Az évek során mind inkább az elmélet és gyakorlat találkozóhelyévé vált a kutatóintézet Szentmiklós-hegyi kísérleti telepe, az ott évente két alkalommal megrendezett bemutatóknak köszönhetően - hangsúlyozta az intézet igazgatója.
- Ezeken nagy számban vettek és vesznek részt mind a mai napig a térség szőlőtermesztői, borászai, akik legújabb kutatási eredmények mellett információkat kapnak arról is, mire figyeljenek oda az ültetvényeiken annak érdekében, hogy szép borok születhessenek. Pécs megelőzte a korát, már akkor a tudásalapú társadalom építéséért tevékenykedtek, amikor ez a fogalom még
egyáltalán nem volt benn a köztudatban. E gondolatokat folytatva, dr. Májer János, a NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Badacsonyi Kutató Állomásának vezetője egyebek mellett elmondta, hosszú éveken át volt a tapolcai Kertbarát Kör elnöke, s mint e poszt betöltője olyan helyet keresett, ahol metszési bemutatót tartanak, akkor szembesült azzal, hogy ilyen csak Pécsett van, Diófási Lajos vezetésével. Ezt követően szervezték meg Badacsonyban is, az ottani kutatóintézetben, majd később egyre több kutató állomáson tartottak ilyen gyakorlati központú szakmai napot, többek között Kecskeméten is.
- A tudás átadásában kiemelt szerepe van a gyakorlatot középpontba helyező metszési bemutatóknak - adott hangot véleményének dr. Májer János. - Magam negyven éve veszek részt ezeken a szakember találkozókon, amelyek az 1990-es években mind szélesebb körben lettek népszerűek. Ebben az időszakban jelentős változáson ment át az ágazat, egyre többen béreltek, s vásároltak szőlőt, közülük is mind többen vettek részt e szakmai napon, ami számukra az ismereteik bővítése mellett jó lehetőséget teremtett újabb kapcsolatok kialakítására is. A pécsi kutatóintézetnek a hegyközségek létrehozásában is jelentős volt a szerepe. Segítséget nyújtottak a terméklista összeállításához, a borbírálatok szakszerű lebonyolításához egyaránt. Az intézet élén mindig is neves szakemberek álltak. Megalakulásától 1972-ig, Németh Márton vezette, őt Diófási Lajos követte, aki csaknem harminc éven át volt az igazgatója. Nevéhez fűződik a metszési bemutatók elindítása is. Egész élete során azt vallotta, a gyakorlatban kell megismertetni a legújabb eljárásokat, mert egy az ültetvényben tartott szakmai nap, sokkal többet ér, mint egy szállodában megrendezett több napos konferencia. Diófási Lajostól
2000-ben ifj. Kozma Pál vette át a staféta botot, s egészen 2010-ig állt az - A pécsi intézet feladata megalakulása óta, a biológiai alapok megőrzése - hangsúlyozta ifj. Kozma Pál. - Az intézet szőlőfajta gyűjteményének alapjait 1950-ben Németh Márton tette le. A későbbi vezetők szisztematikus munkájának köszönhetően jelenleg négy és fél hektáron eltelepített több mint 1500 tételből
áll, s ezzel hazánk egyik leggazdagabb szőlő-génbankja. E gyűjtemény külön értéke a régi Kárpát-medencei fajtákból létrehozott ültetvény. Szólt arról is, hogy az immár 60 éve folyamatosan megrendezésre kerülő metszési bemutatók népszerűsége folyamatosan nő, ma már a határon túlról,
Horvátországból, valamint távolabbi borvidékekről - Badacsony, Kecskemét - is érkeznek résztvevők. Ezeken a szakmai napokon ismerkedhettek meg a termelők először a szőlőművelésben 1960-ban bekövetkezett művelési változásokkal, amikor
is a kézi munkaerőre alapozott termesztés helyébe a gépesített technológia lépett, új klónok és korszerű tőkeformák jelentek meg, s mind inkább a mennyiség helyét a minőség vette át. - Aztán egy újabb kihívással kellett szembenézni a szőlészeknek, borászoknak az 1990-es években - folytatta tovább ifj. Kozma Pál. - A klíma- és
termesztéstechnológiai változások, a környezetvédelmi és fenntarthatósági elvárások, a költséghatékonyság, a versenyképesség mind inkább előtérbe került. Ezen a célok megvalósítását szolgálták azok az új rezisztens fajták, amelyek
több éves kutató munka eredményeként jöttek létre. Jelenleg az intézet 18 államilag elismert szőlőfajtával és húsz vírusmentes klónnal rendelkezik, valamint 11 rezisztensfajta is született. A klónjelöltek pedig elsősorban a hungaricum szőlőfajták közül kerültek ki. A nemesítéseknek köszönhetően olyan
szőlőfajták kerültek ismét vissza az ültetvényekbe, mint a Kékfrankos, a Kadarka, a Furmint, az Olaszrizling, a Királyleányka, valamint Pécs zászlós borát alkotó Cirfandli. E mellett a Kadarka program része volt a Juhfark népszerűsítése, valamint a Zenit elterjesztése is. A kutatások fő célja, olyan
rezisztensfajták létrehozása, amelyekben a nagy járványok sem okoznak jelentős károkat, valamint egy vírusmentes bázis, amelyből az üzemi törzsállományok létre hozhatók. E kísérletek középpontjában elsősorban a gombabetegségeknek - peronoszpóra, lisztharmat, szürkerothadás - ellenálló fajták nemesítése állt.
Sikerrel zárultak ezek a programok, ma már rendelkezésre állnak ezek a rezisztens fajták. Az elmúlt években azonban egy újabb kihívással kell szembenéznie a termelőknek és kutatóknak egyaránt, megjelent a régió ültetvényein a feketerothadás, ami komoly károkat okoz. Kitért arra is, a kutatási programjainkban egyre inkább részt vesznek a régió borászatai. A Kadarka program a Mészáros Borházzal közösen, a Szekszárdi Borvidékről származó vesszővel indult el 1998-ban dr. Werner János tudományos munkatárs irányítása mellett. A Bock Pincészettel együttműködve is több, már évek óta nem termesztett fajtát állítottak újból termelésbe. Az olaszrizling szelekciós programba zalai termelő kapcsolódott be. A kadarka klónokkal több fajta kísérlet is folyt, amelyekben aktív szerepet vállalt Tiffán Ede, Takler József, valamint a Konyári Pincészet. A Furmint szelekciós kísérlet egyik
helyszíne pedig a Busai Birtok lett, míg a Zengővel folytatottak részeként Mádon, a Szent Tamás dűlőben hoztak létre egy ültetvényt. Ez a szőlőfajta korábban a pécsi borvidéken is jelen volt. Nemrégiben egy szekszárdi termelő mellett egy siklósi is jelentkezett, hogy kísérletképpen telepítené. A Cirfandli
biológiai alapjait pedig egy idős hosszúhetényi ültetvényben találták meg, amelynek lazább fürtjei ellenálltak a rothadásos betegségeknek.
*****
*****
IMÁDSÁG MINDEN ALKOTÁS
Gondolatok Stekly Zsuzsa zománcműves csurgói (200.) kiállítása mellé
„Mi Atyánk ki vagy a mennyekben, szenteltessék meg a Te
neved, jöjjön el a Te országod, legyen meg a Te akarod, a mennyben és a földön
is…” Lehet folytatni a megkezdett imádságot, kinek - kinek hite, meggyőződése
szerint…Imádság, fohász? Nem véletlenül
kezdtem bevezető gondolataimat
imádsággal. Stekly Zsuzsa zománcműves határozott állítása, hogy „minden alkotás
imádság”!
Szeretem az
imádkozó, fohászkodó embert. Azért jár át ez az érzés, mert aki így cselekszik,
az nem tesz mást, mint hite, meggyőződése szerint egy nem látható, nem
tapintható, túlvilági lénnyel, szellemmel, teremtő erővel keres kapcsolatot,
kommunikál.”Boldogok, akik nem látnak és hisznek. Azért is fontos számomra az
imádkozó ember, mert a csöndnek a helyszínét meg kell találnia. Ez nem csupán
templom lehet! Aki keres az meg is találja lelke igényének ilyetén
szükségletét. Igen, a lélek mozgatja ilyenkor a testet. A szellem keríti
hatalmába a matériát. Uralkodik rajta és verbálisan is megszületnek, estet
öltenek a gondolatok. A fohászkodó ember általában kéréseit fogalmazza, sorolja
elő Urának, Istenének tekintett lény előtt. Ebben a csöndben átszellemül az
imádkozó. Kizárja a külvilág zaját, a háborúságot, az ellenségeskedést.
Kétszázadszor áll
közönség elé imádságos gondolatainak tükrével a Bonyhád fölött élő, alkotó
ember- nő- asszony – feleség - anya. Nem a
városban, hanem fölötte él. Otthona,
műhelye, a település egyik domboldalán van Innen messze látni a tájra, a
völgységi dombokra…Kertjében virágok, gyümölcsfák, örökzöldek… apróbb, hűsítő
forrásként tarkuló medencék…imádkozás kellékei.... A delelést követően,
nyugodni készülő Nap, végig melegíti minden évszakban az otthon tágas
társalgóját, a műhely munkaeszközeit.
Csönd - Melegség.
Stekly Zsuzsa vallomása szerint, ezen a
helyen naponta alkot, naponta fordul a mindig jelen levő, Alkotó, Teremtő,
Szellemhez, Urához, Istenéhez! Másoktól eltérően, fohászkodó gondolatai nem
kérések, kívánságok sora, hanem a hálaadáséi! Köszönetet mond a felkelő Nap
látványáért, a környezetében élő emberekkel való ébredő kapcsolataiért, a
tiszta lélegzetért, a szívének szabályos ritmusú dobbanásiért, a patakok
csobogásaiért, a csillagok csillogásaiért, a muzsikáért, a mások világmagyarázó
gondolatainak befogadásért, a félszázados életének emlékeiért…
A lényében
megszülető Gondolatot, Képi világot, adománynak, készen kapott ajándéknak tekinti.
Mindezeket nem tudja magába zárva hordozni, meg kell osztania másokkal. „Ezért
minden önkínzás” szeretné, ha szeretnék! Ehhez a mindent elmesélni akaró vágyához, eszközül kapta a tűzzománcot. Apai örökség - a bonyhádi zománcgyár
üzemeiben való, gyermekkori bolyongásokban érlelődő - rajzkészség. A
zománcművessé érett nő mesél: égi ajándékairól, angyalos-liliomos madonnákról,
karácsonyi oltárról, a kiskakas gyémánt fél krajcárjáról, Antoniusról és
Kleopátráról, a nyári éjek asszonyáról, Attila temetéséről, Noé bárkájáról,
íriszekről, egy zokniról, mindenről, a MINDENSÉGRŐL.
Felbolydult a
világunk! Ha valamikor, akkor most igazán szükség van, volna imádkozó,
fohászkodó emberekre, akik egy akaraton, együtt kérnek kedvességet,
figyelmességet, békességet, nyugalmat a gőgösöktől, a hatalmukkal
visszaélőktől, a rosszat akaróktól, a rágalmazóktól, a ködösítőktől, a
randalírozóktól, a gyűlölködőktől…
Stekly Zsuzsa úgy szól hozzánk, a nézőkhöz, befogadókhoz,
hogy közben az a szorongás tölti el, vajon munkája fontos lesz-e másoknak is. A
hétköznapi ember véleménye az igazán meghatározó, megnyugtató, követendő
számára.
Olyan képeket szeretne készíteni, melyek nem szorulnak
magyarázatra. Nem elégíti ki, hogy egy kép látványos, fontos számára, hogy
legyen tartalma is. Ezért nem tájat
fest, hanem inkább az emberábrázolás érdekli. Ugyanakkor tárgyakban is keres,
talál jelképes, szimbolikus gondolatokat. Egy kerti pad önmagában kevésbé tűnik
mondanivalót hordozó festői témának. Viszont ha megállunk e kép előtt és bele
gondolunk, hogy mi minden történik egy ilyen ülő alkalmatosságon, akkor
láthatjuk és sorolhatjuk
Stekly Zsuzsa üzenetértékű gondolatait: a pad alkalmas a pihenésre, kikapcsolódásra
fiatalnak, idősnek egyaránt. Ilyen padról lehet szemlélni a közvetlen
környezetet, a növényeket, állatokat. Szerelmes szavakat is lehet küldeni és
fogadni. Vissza-vissza lehet térni ehhez a padhoz különböző időszakokban. A pad
alkalmas hely az imádkozásra is. Ha
ennyi mindent tudunk olvasni egy padról,
akkor mennyi időt kérnek tőlünk Stekly Zsuzsa sokkal színesebb, forma-gazdagabb
figurális kompozíciói…?
Stekly Zsuzsa ismeri a tűzzománc évezredes történetét. Pontosan tudja, hogy több száz évvel ezelőtt, már olvasztottak üveget fémre. Varázslatos ékszerek, medálok, diadémok jelzik a zománcművesség útját éppen úgy, mint a sokkal hétköznapibb használati eszközök, mint a zománcos edények, kádak… Az ősi egyiptomi, bizánci népek, kelták, germánok hagyományait örökítve, a gót, barokk, reneszánsz és későbbi művészettörténeti korokon át követhetjük ez iparművészeti technika útját, a bonyhádi zománcműves alkotótelepig. Manapság széles skáláját tapasztalhatjuk a tűzzománcnak.
 | |
| Sárga liliom 40x15 cm rekeszzománc |
Ékszerek,
faliképek, dísztárgyak, dobozok, szelencék, tükörkeretek, de portrék is
tárlatok tárgyai. Nonfiguratív, a
festőiségre törekvő tűzzománc megoldásokkal is találkozunk, egyéniségtől,
ízléstől függően.
 |
| A széplaki rom 25x40 cm rekeszzománc |
 |
| Árpád-házi Szent Piroska 32x20 cm rekeszzománc |
A bonyhádi
zománcműves alkotásai között sétálva. Akarva, akaratlanul is születik a
gondolat, a tűzzománc technikai
megoldásairól. Mennyi türelem, tisztelet kell, míg két rideg anyag megszelídül
és átalakul, idomul, formálódik az alkotói akarathoz. Stekly Zsuzsa erős
akaratú, kitartó szorgalmú ember. Ezt az állítást e 200. kiállítás is
bizonyítja.
Egyszerűen a tűzzománc technika nem enged fegyelmezetlenséget, lazaságot, rendetlenséget. Mindezt megköveteli. Odafigyelést, precizitást, alázatot, örökös tanulást. A bonyhádi zománcműves munkáiból, nem csupán az égető kemence melegsége árad. Harmónia és békesség sugárzik felőlük. A kompozíciók a mondanivaló hangsúlyozásában születnek.
Egyszerűen a tűzzománc technika nem enged fegyelmezetlenséget, lazaságot, rendetlenséget. Mindezt megköveteli. Odafigyelést, precizitást, alázatot, örökös tanulást. A bonyhádi zománcműves munkáiból, nem csupán az égető kemence melegsége árad. Harmónia és békesség sugárzik felőlük. A kompozíciók a mondanivaló hangsúlyozásában születnek.
Egy ruhátlan női alak ábrázolásával is a Teremtőt dicséri.
Nem megy messze modellt keresni, saját véréből vetíti ki üzenete tárgyát,
leányát kéri alkotói társul, mikor anatómiai tanulmányt
készít. Utódjának ilyetén megjelenítése a jövő napjainkba
történő befogását is jelenti. Lépés mából a holnapba. Abba az előttünk álló időbe, amikor a
Gondolat, a Szellem lakóhelyén, a bennünk levő mennyországban Akarat indul
útjára. Mennyből a földre, az anyagba, a matériába, hogy testet öltsön, hogy valósággá legyen az Ige, az ígéret, hogy
megteremtődjék, képpé formálódjon,
költészetté váljon, csillogó zománcművé legyen. Így lesz a hatalom és a
dicsőség a Teremtő, Alkotó erőé melynek
közöttünk élő, álló eszköze Stekly Zsuzsa zománcműves, akit 200. kiállítása alkalmából is jó szívvel köszöntünk!
Decsi
Kiss János
*****
Zalakovicsné Kovács Klára montázsa:
 |
| szálkai üdvözlet, avagy várakozó tábor |
*****
Kis Pál István ... a Margit hídon...
*****
*****
Ifjú Szív Táncegyüttes fellépése - Szekszárd - 2001 - Babits Mihály Művelődési Ház
*****
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése