Magyar
sziget a brit szigeten?!
A
magyarok híresek
kalandvágyukról, és utazókedvükről. Így történt az is, hogy ősatyáink
megtalálták szép hazánkat. Van, ami ma sem változott. Ahogy telnek a napok, mind
több és több magyar keresi fel Nagy-Britanniát. A múlt század közepén honfitársaink
ezrei találtak először menedéket, majd boldogságot ezen a szigeten.
London
városában 1948 óta működik egy magyar templom, ahová az emberek azért jöttek és
jönnek, hogy lelki támaszt kapjanak, mások munkát és szállást keresnek, s megint
mások feleséget. Vagy férjet. Sokan találtak is, mindegyiket. Így vált az ez a
hely népszerűvé a magyarok között. Kialakult egy olyan közösség, ahol csak az
volt fontos, hogy tudj magyarul s ha ez megvolt, akkor mindenki talált valamit,
ami tetszett neki. Volt és van is itt minden: lelki eledeltől elkezdve, az ízletes
magyar konyha falatain keresztül szórakozás, kultúrális rendezvények, kirándulások
s még sokminden más, ami érdekelheti a szülőföldtől távol élő magyart. Itt
kapnak tanácsot s bíztatást az újonnan érkezők, lelki támaszt a nehézségekben
lévők, és a sok fiatal tanulhat a tapasztaltabbaktól
Barátságos,
szépen felújított környezetben várjuk az újonnan érkező magyarokat minden
vasárnap. Az idejárók ugy hívják a St. Dunstan’ s Road- i házat , hogy „a magyar
sziget”. Hammersmithben vagyunk, ami londoni szemmel nézve még központi hely.
Az ide látogatók nagyrésze azonban hosszú utat tesz meg azért, hogy itt
lehessen és hasonló korúakkal találkozzon, barátkozzon. Ugyanis itt minden
korosztály megtalálható, az aranyosan gőgicsélő kisbabátol 96 éves korig szeretetben
vagyunk együtt.
Magyarságunknak
egy látványos jelképet is emeltünk, egy székelykaput.
Már csak ezért is érdemes eljönni. Egyházunkról
tobb információt a honlapunkon lehet olvasni www.reflondon.hu
Rendszeres
alkalmaink: istentisztelet minden vasárnap de.11 és du. 5 órától, vasárnapi
iskola gyerekeknek az istentiszteletek alatt, bibliaóra és más rendezvények
hirdetés szerint. Címünk: Angliai Magyar Református Egyház, 17 St Dunstan’s
Road, London, W6 8RD Tel. 00 44 20 8748 8858
Ha valakinek kedve kerekedik megnézni bennünket, szívesen
látjuk!
Salánki István
lelkipásztor
Az Angliai Magyar Református Egyháztól Salánki István lelkipásztor tudósította magazinunkat ezekkel a fotókkal:
*****
*****
dr.Hoppál Péter kulturális államtitkár a 3K-ról
*****
3K
SZERKESZTŐI POSTÁJÁBAN
KARÁCSONY EDIT GONDOLATAI
NORVÉGIÁBÓL
Bámulok ki az ablakon...
nem esik, SZAKAD a hó!! És igen, mikor essen, ha nem télen, és hol essen, ha
nem északon. De ennyi?? Azon gondolkodom, hogyha reggelig nem hagy alább,
mélyföldszint lévén hogy fogom kinyitni reggel az ablakot?? Jaaa, sehogy, mert
beömlik. :))) Viszont magyar létemre, csak én viaskodom ám ezekkel a hatodrendű
gondolataimmal, mert a norvég nagyívben tesz rá, hogy mekkora a hó. Múlt nap
iszonyú hideg volt. Muszáj volt a buszmegállóban táncot járnom, mert még a
szempillám is jégvirágos volt. :))) Nekem se jó ám semmi!!! :)) Amikor azt
érzem, hogy az agyam kákacsomó keresésbe megy át és kezdem magam "ki nem
állni", mert érződik rajtam az utálatosság, akkor fogom magam és kimegyek
havat lapátolni, hogy fáradjak el, mert azért mégse pofozhatom föl magam a
tükörben. :))) Pedig néha megérdemelném. Elé állni és jó hangosan leüvölteni a
saját fejemet, hogy mit képzelek!!
Megadatott, hogy eljöhessek a világ
(legdrágább) egyik legszebb országába, méltó fizetést kapok a munkámért és
nyavajgok?? Durr egy pofon!! Mintha nem
tudnám mit jelent az otthoni munkanélküliség meg spórolás meg lemondás!! Talán már
jobb is!! Másfél éve élek egy Oslo közeli kisvárosban, de még mindig rá tudok
csodálkozni mindenre. A szépségre életem végéig, arról nem vagyok hajlandó
lemondani, de a baromságaikra is, mert van belőle elég. A rengeteg
"idegent" talán sose fogom tudni megszokni. És én is az vagyok, én
tisztában vagyok vele, de most a nációs idegenségre gondolok. Állítólag a
főváros több, mint a fele nem norvég. Mindig számolok... ma a vonatkabinban
12-en ültünk és abból csak 3 volt skandináv kinézetű és ebbe már magamat is
beleszámoltam. Néger, muszlim, kínai... A norvégok távolságtartásuk ellenére
rendkívül befogadóak.
Olyan szintű itt már a bevándorlás,
hogy 1-2 generáció múlva talán már ki is fog veszni az a tipikus norvég, mint
északi faj. Már alig látni "árja házasságot". Az én értékrendembe ez
nem nagyon akaródzik beleférni, de tiszteletben tartom, ha más nem így
gondolkodik. Szoktam mondani, engem így tessék szeretni!!! :))) Sokszor nagyon
vegyes érzelmek kavarognak bennem. Egyik nap kardkirántva készülök haza, mert
képtelen vagyok megszokni ezt a közönyt. Itt senki nem törődik a másikkal,
hiányzik az otthoni harangszó, kutyaugatás, nyelvhasználat és nyekergő
kertikapu, másik nap meg itt akarok letelepedni, mert jó a fizetés és nagy a
nyugalom. Erre tessék gombot varrni!!! :))) Itt az ő szemükben mindig egy
többedrendű valahonnan jött kis senki-valaki leszek, mert a norvégban
iszonyatosan magasra hág a felsőbbrendűség érzete. És ezt ki is mutatják. Pedig
hát valljuk be - illetve vallják be, de sose fogják!!! - egy átlagos norvégnak
az alapvető intelligenciája nemigen magas. Ez a generáció eléggé le van
butítva. És nem becsülnek meg semmit és olyan szintű a pazarlás, hogy az valami
elképesztő.
Több
családnál dolgozom és azon az ételmennyiségen, amit havonta kidobnak a
kukába, nem egy kutyát, egy malacot fel lehetne hízlalni. Gondoltam a múltkor,
hogy majd a bokor tövébe kiteszem, aztán majd ha arra megy egy kóbolró eb,
milyen jót teszek vele. Aztán közölték az itteni ismerősök, hogy meg ne
próbáljam, mert 1. ez nem szokás itt és ferde szemmel fognak rám nézni, 2. itt
nagyon nagy becsben van tartva a kutya, kizárólag méregdrága táppal etetik
őket. És mivel mindig jár az agyam (ha kell, ha nem) arra a szent
következtetésre jutottam, hogy a tápban lehet valami, ami lecedálja a kutyákat,
mert itt egyik sem ugat. :)))
Főzni-sütni viszont imádok
itt, mert az alapanyagok osztályon felüliek. Nem fogom örökké hozzá mondani,
hogy drágák, mert itt minden nagyon drága, de mivel az átlag norvég bérek kb. a
tízszerese (vagy még annál is több) az otthoniaknak, ezért fütyülve meg tudják
venni belőle. Szóval az alapanyagok Isteniek!! Itt a tej 4%-os (van
természetesen meszes víz is), a vaj zsíros és sárga színű, a tejföl 35%-os és
krémszínű... egyszóval mennyei!! Viszont nagy bánatomra nem ismerik a kiflit, a
zsemlemorzsát, a gesztenyepürét... és nem ismerik a paradicsom és paprika
ízét-illatát sem, mert még nyáron is üvegszagú minden a gyorsérlelésű import
miatt. Tudnám kritizálni őket reggelig, de ki vagyok én, hogy pálcát törjek a fejük
felett?? Elvégre köszönettel tartozom nekik, hogy befogadtak, munkát adtak.
A munkaadóim nagyon rendes emberek!!
Ők rácsodálkoznak, hogy én hogyan gondolkodom, én meg fordítva. És ez így van
jól. A nagy gazdag norvég jólét nem régóta ütötte fel a fejét. Évtizedekben
lehet csupán számolni, amióta olajat leltek. Egy ma élő idős norvég még
szegénységben született és volt fiatal. A színek... bár most hatalmas
színskáláról nem beszélhetünk, mert ez kimerül a fekete-fehér-szürkében, de
amit ősszel és tavasszal (de főleg ősszel) képes művelni ez az áldott
természet, az leírhatatlan! Mintha a Teremtő kiöntötte volna a festékes vödrét.
Amit a képeken látunk szorozva hárommal. Az nem fotoshop, nem retusálás meg
miegymás!! Az olyan!! Virág viszont nincs :(( Még nyáron sincs. De hol is
legyen? Még virágos kert sincs. Mert igaz, hogy építenek (1 hónap alatt!!!) egy
baromi nagy házat, de ahhoz akkora tér-udvar-kert sincs, mint egy lepedő. Oda
és arra meg szentségesen trambulin kerül. Igaz, hogy gyerek talán sose ugrál benne,
de trambulin nélkül nem élet az élet. Ha kiteszik, akkor van tavasz, ha
beviszik, akkor van tél. Ez a meteorológiájuk!!! :))) És egy házban januártól
decemberig reggeltől estig és fordítva ég mind a 986 db égő. MINDIG!!! Én meg
örökké tapsolok a kapcsolókkal, mert még a mai napig is hallom az apukám
hangját, amikor gyerekként ránk szólt, hogy VILLANY!!!! :))))
Ugyanis itt annyira olcsó az energia
- még a m.o-i bérekhez képest is -, hogy nincs a fejükben, hogy le kell
kapcsolni!! Nem tétel!!! De egy norvégnak semmi nem tétel, nem csak az energia.
Egyetlen havi fizetéséből az égvilágon mindent megvehet, amire mi otthon
hónapokig, nem ritkán évekig spórolunk. MINDENT!! Úgyhogy amikor a letelepedési
hetem van, akkor csupán és kizárólag erre gondolok. Mert a pénz megléte szüli
meg nekik azt a végtelen nyugalmat, amit mi magyarok és kelet-európaiak talán
az életben nem fogunk megtapasztalni. Talán ez az egy, amit irigylek tőlük: a
havi biztos apanázsuk. :)) Gyönyörű helyeik vannak, de nekem, nem kalandor magyarnak
az otthoni tájak is vannak ilyen csodaszépek, ha nem szebbek. De hogy is
lehetne összehasonlítani egy fjordot egy rónasággal, egy sarkifényt a
Balatonnal?? Ezek önmagukban és egyesével csodálatosak!! És én hálás vagyok,
hogy megadatott. Csak ne akarna velem mindenki úton-útfélen beszélgetni. :)) Én
abszolút megértetem velük magam, viszont nem beszélem kellőképpen a nyelvüket.
Ha én akarok valamit, azt elmondom... de amikor odajön és már rákezdi és
mosolyog és kérdez, és gesztikulál és várja a választ... hát már szédülök is.
:)))
Vannak
témák, amiket norvég-angol-orosz perfomanszban fejezek be... és amikor
megértik, akkor diadalittasan azt gondolom magamról, hogy egy zseni vagyok, egy
prudens, egy félisten... aztán jön a vonat és vonyít, hogy vigyázni, de
ilyenkor tudom, hogy nem a peronon állóknak szól, hanem nekem, hogy jöjjek
vissza a földre, mert egy tízes skálán jó, ha megütöm a hármast!! :))) És akkor
felszállok rá, számolom a megállókat (mert én mindig számolok, mint egy
autista), és a nyolcadiknál leszállok. És végig jövök azon a gyönyörű fenyőkkel
teli utcán, ami egy gyönyörű tónak a partján van és ahol én/mi lakom/unk. És a
lakásban meleg van és szeretet vár, a technikának köszönhetően pedig minden nap
láthatom a gyerekeimet, szeretteimet, akik miatt (végig)csinálom mindezt! Isten
áldjon benneteket, vigyázzatok egymásra!! :))
(a
szerk.:)
Köszönettel,
várjuk további küldeményeidet is! Fotók, videókat is csak a 3K-nak Osszad meg
barátaiddal, nézzék olvassák:
haromk.blogspot.hu
*****
Takács Béla szekszárdi grafikusművész rajzai:
*****
Lozsányi Tamás - Örömzene
Lozsányi Tamás - Örömzene
*****
Bemutatom a barátaimat (sorozat)
Bágyi Zsuzsanna kiállításán jártunk
*****
Bemutatom a barátaimat (sorozat)
*****
(ALEXANDRA MANEA FOTÓI ALÁ)
KÉPES-SOROK
fotó: Alexandra Manea
szöveg: Decsi-Kiss János
Száraz ágon…
ezer -
arcú – gyökér - háló - mag fohásza
zsoltáros
dallamokat egekbe kondít
száradó
ág - bogak őrhely-némasága
ős – fatörzs
- magányába holnapot lódít
Várj reám
szürke-fehérré
fagyott téli világban
tavaszi
vágyaimmal hozzád fordulok
magányod
oldására remény-virággal
szivárványdal
biztatású hitet hozok
A hóba kell írni
őszbe
száradt nádsuhogás-dalomat
megbénult
hó-némaság tompítja
az ének
- vágyó szerelem-harcomat
a
szobor-magányod életre karcolja
Még nem repültem
Kék-hideg
nádoltalom-szálak tavából
ég-kék
magasába szárnyat bont magányom
az
időtlen nap-melegség távolába
felhőd
hab - forró - fehérjébe vágyom
*****
Kitekintő - Csehország - Pribyslav
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése