II. évfolyam 22. szám

ÁDER JÁNOS LEVELE:

Kedves Decsi-kiss JÁnos!

Köszönöm eddigi támogatását, és azt, hogy Ön is azok népes táborába tartozik, akik az Élő Bolygónk klímavédelmi akció lezárultát követően is a közös munka folytatása mellett döntöttek. Örömmel tájékoztatom, hogy az elmúlt hónapokban három fontos előrelépés történt a klímavédelem terén.

Április 22-én az ENSZ New York-i székházában megtisztelő kötelességemnek eleget téve – 175 ország képviselőjével közösen – aláírtam hazánk nevében a Párizsi Megállapodást. Így az Ön cselekvő támogatásának is köszönhetően megnyílt az út a párizsi klímacsúcson elért eredmények ratifikációja és a közösen elfogadott célok gyakorlati megvalósítása előtt.

Május 9-én kezdeményeztem az Országgyűlésben az egyezmény mielőbbi ratifikációját. A magyar parlament e heti döntésével egyhangúlag támogatta a Párizsi Megállapodást, aminek a kihirdetését a tegnapi napon elrendeltem. Magyarország az EU tagállamai közül elsőként foglalta törvénybe az egyezményt.

A harmadik ügy, amelyről tájékoztatni szeretném Önt, a 2016-os Budapesti Víz Világtalálkozó megrendezése. Az elmúlt hónapok részben ezen esemény hazai és nemzetközi előkészítésével teltek. Ennek köszönhetően immár a találkozó honlapja is elérhető, amelyet szívesen ajánlok figyelmébe (www.budapestwatersummit.hu). Bízom benne, hogy az idei nemcsak az ENSZ-szel együttműködésben megvalósított 2013-as konferencia méltó folytatása lesz, hanem érdemi továbblépést is jelent majd a fenntartható fejlődést szolgáló gyakorlati megoldások minél szélesebb körű elterjesztésében. Ezúttal e cél érdekében adunk randevút a világ vízügyekkel foglalkozó politikai, üzleti, tudományos és pénzügyi döntéshozóinak Budapesten.

Figyelmét és segítségét megköszönve
tisztelettel üdvözli
Áder János

*****

Tolna megye útfelújításai - Sajtótájékoztató - Tengelic
*****

Újabb földalatti kamra nyitására készül az RHK Kft.
Bátaapátiban
2016. május 27. – Az idei évben az utolsó hordó is végleges helyére kerül a bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) 2012-ben átadott első kamrájában, így jö-vőre már a második kamrát is üzembe helyezik a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK Kft.) szakemberei. Érdekesség, hogy a paksi atomerőmű kis és közepes aktivitású hulladékainak végleges elhelyezésére épített, világszínvonalú létesítmény eddig már kö-zel százezer szakmai és civil érdeklődőt fogadott.
„Hazánk egyetlen atomerőművének kis és közepes aktivitású hulladékából eddig már 6536 hordót szállítottunk balesetmentesen és biztonságosan a bátaapáti tárolóba. Tevékenységünket számos hazai hatóság ellenőrzi, és mindig mindent rendben találnak. Megannyi nemzetközi szakmai szervezet vendégeskedett már nálunk, akik munkánkról és az NRHT-ról a legna-gyobb elismeréssel szóltak” – nyilatkozta Honti Gabriella, a létesítményt üzemeltető RHK Kft. kommunikációs osztályvezetője, a tároló környezetében elhelyezkedő települések közös tájékoztató napján, a TETT-re Kész Napon. A bátaapáti létesítménnyel kapcsolatban emlékez-tetett arra, hogy a föld alatt, véglegesen 2012 óta tárol kizárólag a paksi atomerőműben kelet-kezett kis és közepes aktivitású hulladékot a Társaság. „A tervek szerint még az idei év végéig sikerül megtöltenünk a felszín alatt 250 méterre található egyes kamrát a Pakson, elsősorban 2007 februárja előtt keletkezett hulladékkal. Ez azt jelenti, hogy négy évvel az átadása után 537 betonkonténerben, 4833 hordó hulladék lesz végleges helyén, az elsőként kialakított kam-rában”.
A létesítmény kettes számú kamráját a tervek szerint a jövő év közepén helyezi üzembe az RHK Kft. Ennél már egy új hulladék-elhelyezési koncepciót alkalmaznak majd, ami az eddigi magas fokú biztonság megőrzése mellett sokkal jobb térkihasználást tesz lehetővé. Így az üzemeltetés is gazdaságosabb lehet. Az új koncepció bevezetésének előkészítésével párhuza-mosan a tárolót befogadó, kiváló vízzáró tulajdonságú gránitban már a harmadik és negyedik kamra kiépítésével is végeztek a szakemberek. Így jó előre, hosszú évekre biztosítva van a kis és közepes aktivitású hulladék (az atomerőműben elhasznált szerszámok, védőfelszerelések, segédanyagok) elhelyezése.
Az NRHT működtetése és továbbépítése mellett az ismeretterjesztésre, tájékoztatatási felada-taira is kiemelt figyelmet fordít a Társaság. Ennek, és a létesítményt övező kiemelt figyelem-nek köszönhetően az idei évre várhatóan a százezer főt is eléri majd az eddigi látogatók szá-ma. Az építkezés kezdetétől eltelt több mint tíz évben számos magas rangú delegáció járt már a világszínvonalat képviselő komplexumban, illetve rengeteg iskolai valamint lakossági csoport is saját szemével győződhetett meg a hazai radioaktívhulladék-kezelés és -tárolás biztonságos
megvalósításáról. Éppen a fokozott érdeklődés miatt készült el Bátaapátiban az a tavaly átadott interaktív látogatóközpont, amely igen népszerű lett már a megnyitását követő hónapokban.
„A tároló működése továbbra is élvezi az itt élő lakosság támogatását. A helyiek körében igen magas az NRHT-ban zajló munka, de a Társaság tevékenységének ismertsége is. A kétévente
végzett közvélemény-kutatások friss adatai adnak rendszeresen visszajelzést számunkra a térségi kommunikációnk eredményességéről – a legutóbbi épp a tavalyi esztendőben volt” –
nyilatkozta Darabos Józsefné, Bátaapáti polgármestere, az érintett hét települést tömörítő szervezet, a TETT elnöke. „Lakossági Ellenőrző Csoportunk is folyamatosan nyomon követi
a létesítmény működését, és ahogy eddig, úgy legutoljára is rendben talált mindent. A Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulás széles körű tevékenységet folytat az itt élő emberek
informálásának érdekében. Ezért is rendeztük meg immár tizenhatodik alkalommal a TETT-re Kész Napot, amelynek programjában természetesen az ismeretterjesztő előadások is helyet
kaptak”. 

Bánki András

*****

Orbán napi ünnepség Szekszárdon - Istifángödrében
*****

Falunap - Kurd
2016-05-21
*****

Önálló beavatkozásra jogosultak a kurdi önkéntes tűzoltók
Link >>  

"TENGERT LÁTTAM, AHOGY KITEKINTÉK"

Áder János részvételével került sor a jeges árvíz emlékezetére

Tolna megyébe látogatott a Víz Világnapján Áder János köztársasági elnök, aki az 1956-os dunai jeges árvíz 60. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen hívta fel a figyelmet a klímát befolyásoló tényezőkre. A Vármegyeházán megtartott eseményen beszédet mondott Fehérvári Tamás megyei közgyűlési elnök is, rávilágítva a víz sors- és kultúraalakító szerepére a megyében. Bogyiszlón koszorúzással folytatódott a program, és az érintett polgármesterek elmesélték, hogyan hatott az árvíz a települések életére.

A köztársasági elnök beszédében kiemelte: az ipari fejlődés következtében eljutottunk oda, hogy a Föld legtöbb folyója nem tud sem táplálékot, sem fogyasztható vizet adni a mellette élőknek.

"A Föld óriási területein a víz ma már nem az élet, hanem a betegség forrása. Ötszázmillió ember él olyan területen, ahol a vízkészletek - a mostani fogyasztás mellett - néhány évtizeden belül elfogynak"- hívta fel a figyelmet. Az államfő Ferenc pápa a környezetről szóló, 2015. júniusban kiadott enciklikáját idézte, amelyben az áll, hogy "már túlléptük a bolygó kizsákmányolásának maximális határát". Mint mondta, "az ember mérhetetlen kapzsiságában már régóta többet vesz el a természettől, mint amennyire joga lenne, amennyit a természet elviselni képes, és pótolni tud".

A 60 évvel ezelőtti jeges dunai árvízről szólva azt mondta: nemzedékek óta foglalkoztatja az emberiséget az, hogy hogyan tudjuk megvédeni a vizet, és megvédeni magunkat a víztől. 1956 márciusában a Duna megmutatta, hogy a folyó hogyan válhat félelmetes ellenséggé - jegyezte meg.

Felidézte: a folyó felső szakaszán viszonylag szerencsésen levonult az ár, Dunaföldvárnál és a bogyiszlói átvágásban azonban több méteresre duzzadt a jégtorlasz. A víz nem talált utat, és 58 helyen törte át a töltéseket. Öt ember meghalt, hidakat, vasúti töltéseket, utakat, épületeket döntött romba a jeges víztömeg.  Harminckilenc településről 57 ezer embert kellett kitelepíteni, és több ezren veszítették el otthonukat. "Ma már alig van esélye egy olyan kitartóan hideg télnek, amely az akkori jégtömeghez hasonlót zúdíthatna ránk, rekord árvizek mégis egyre gyakrabban érnek el minket" - mondta.  Emlékeztetett arra is, hogy a jól ismert 1838-as pesti árvíz előtt, 1775-ben egy hasonló jeges árvíz okozott károkat, s már akkor felmerült a Duna szabályozásának gondolata, a megfelelő védművek azonban csak 1876-ban épültek meg.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy 2013 júniusában az 1838-as nagy árvíz óta nem látott árhullám érkezett Magyarországra. Nagybajcstól Bajáig mindenütt megdőlt az elmúlt több másfél évszázadban mért legmagasabb vízszint. Az árvíz a harmadik nyolc méter fölötti vízszintet hozó áradás volt a Dunán tíz éven belül, amire még nem volt példa. "A természet nemcsak a 19. században vagy az 1950-es években figyelmeztetett bennünket. A tudásra, amellyel a felgyorsult hidrológiai ciklusok ellen védekezhetünk, a következő évtizedekben nagyobb szükségünk lesz, mint valaha" - hangsúlyozta a köztársasági elnök.

Fehérvári Tamás kijelentette: Tolna megye érintett települései számára a jeges árvíz nem csupán egy, a sorsukat alakító komoly katasztrófa volt, hanem egy kitörölhetetlen, meghatározó emlék is. A megye szívügyének tekintette, hogy felhívja az ország figyelmét a 60 éve bekövetkezett eseményre. Hiszen a megemlékezés jelentősége abban rejlik, hogy a hasznos tapasztalatok a jövő építéséhez is hozzájárulnak – hangsúlyozta az elnök.

Az, hogy Tolna megye vizekben gazdag vidék, nem pusztán adottság, ennél sokkal több. Egyfajta kincsként is tekintünk arra, hogy hagyományaink alakulásában, valóban a víz az úr – utalt a vízparti

térség kulturális szokásaira. Az elnök régi elbeszéléseket idézett fel, melyek szerint: a 19. század végén szinte minden családnak volt csónakja, mellyel például a piacra közlekedtek, de sok település halottjait is így vitte ki a temetőbe. A sokat emlegetett mondás, hogy „Ötték a sűtt halat a főttel”, az egyik legjellemzőbb szokásra utalt. Ennek köszönhető, hogy – egyébként az árvizes esztendőkben kenyeret helyettesítő – halhús, számos formában gazdagítja a megye kitűnő gasztronómiáját.

A Gemencet – mint Európa legnagyobb ártéri erdejét – Fehérvári Tamás egyfajta „vadvízországnak” nevezte, amely a tatár és a török vészek idején megóvta a sárközben élő embereket.

A folyó menti közösségek históriái bizonyítják, hogy a víz magát az életet jelentette számukra – húzta alá az elnök.

Fehérvári Tamás szerint 1956 a megpróbáltatások éve volt, és valódi balsors érte a megye Duna-menti településeit, hiszen az árvíz utcákat mosott el, javakat és jószágokat veszejtett el, családok és generációk munkáját, életét pusztította el. Nehezen képzelhető el, milyen mindent elveszíteni, és látni, ahogy elpusztulnak az otthont alkotó elemek, s a hozzájuk kötődő kedves emlékek.

Az elnök kijelentette: a megemlékezés nem elegendő a boldoguláshoz, arra is szükség van, hogy a jövőbe vetett hitünk ne hagyjon el bennünket. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a megye keleti fele az összefogásból és a segítségnyújtásból született újjá. Az árvíz idején cirkáló csónakok a menthető javak és a bajba jutott emberek mellett a reményt is szállították.

Fehérvári Tamás kijelentette: Tolna megye gyönyörű és a Duna-menti térség tele van lehetőségekkel. Az egykor virágzó ártéri, foki gazdálkodásnak nem csupán a bőséges haltermés volt a hozadéka, hanem azok a remek termőföldek is, amelyek a sárközi mezőgazdaságot az élre juttatták. Mivel a környezetünkben rejlő lehetőségek igazi értékeknek számítanak, ebben az értelemben rendkívül gazdagok vagyunk. A Sió az egyik legígéretesebb lehetőség, amelyből gazdasági és turisztikai tőkét kovácsolhatunk – utalt a Sió projektre.  

Manapság is vannak az árvízhez hasonló kihívások, amelyeket szakértelemmel, partnerséggel és közös erővel megoldhatunk – zárta beszédét Fehérvári Tamás.

A konferencia után Bogyiszlón emlékeztek az 1956-os jeges árvízre: a Polgármesteri Hivatal épületének falán elhelyezett emléktáblát Áder János, Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgató-helyettese, Huszárné Lukács Rozália, Báta, Tóth István, Bogyiszló és Gerő Attila, Sióagárd polgármestere, valamint Fehérvári Tamás, a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke koszorúzta meg. A konferencia helyszínén, a szekszárdi Vármegyeházán korabeli fotókból, dokumentumokból rendezett kiállítás idézi fel az 1956-os áradást.

Az 1956. márciusi dunai jeges árvíz idején négy falu egész területét, további 16 község kisebb-nagyobb részét érte utol az áradás, amely 8500 lakóházat pusztított el. Az áradásban egy magyar és egy szovjet katona, és három civil vesztette életét, köztük egy 11 éves gyermek. A vészelhárításban komoly szerepet kapott a hadsereg: tűzszerészek robbantották föl a korabeli Kossuth-hídnál feltorlódott jeget, a déli országhatárnál a jugoszláv katonákkal együtt vették aknatűz alá a jégtáblákat, és bevetették a magyar légierő bombázóit is.

(MTI, Tolna Megyei Önkormányzat)

*****

Víz Világnapja - Szekszárdon
Összefoglaló az ünnepi közgyűlésről
*****

Pillanatképek a bogyiszlói megemlékezésről 
*****

Hullámok

Ábrahám Exit Béla festménye
40×50 cm

olaj, farost