SZABÓ BENJAMIN
PAKS DÍSZPOLGÁRA
„Paks Város Díszpolgára”
címet adományoztak Szabó Benjaminnak. Ő volt az atomerőmű beruházás kormány és
miniszteri biztosa, az erőmű első igazgatója. Az ünnepséget megelőző napon is
vendége volt a városnak. Az Atomenergetikai Múzeum 2000 négyzetméteres kiállító
terének bejárati helyisége egyik reprezentatív helyén, Teller Ede
magyar-amerikai atomfizikus emlékére külön sarkot rendeztek be. Itt a személyéhez kötődő relikviákkal is
találkoznak az érdeklődők. Ez a múzeum 2012.
márciusában nyílt meg. Tulajdonképpen az üzemtörténeti gyűjteményt szakmúzeumi rangra emelték. Felvételünkön dr.
Czibolya László a Magyar Atomfórum Egyesület főtitkára beszélget Szabó Benjaminnal.
A főtitkár, még moszkvai egyetemen tanult, amikor Szabó Benjamin ott tartott előadásokat a paksi
beruházás éppen aktuális
helyzetéről. Az akkori egyetemisták kissé negatív érzésekkel
fogadták azokat a híreket, amelyek az erőmű beruházás leállítását jelezték.
Szabó Benjamin egyik legjellemzőbb
tulajdonsága a mai napig is a roppant közvetlenség. Paks Város Díszpolgára cím odaítélésében is
ennek meghatározó szerepe volt. Az
Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület (ETE) vezető tagjaként ma is tart
előadássorozatokat. A főtitkárral éppen arról beszéltek, milyen
propagandával lehetne szélesíteni a hallgatóság körét és egyben ismertebbé
tenni ez Egyesület munkáját. (3K)
*****
Vihar az erdőn
*****
*****
BODROGI ISTVÁN KÖNYVKÖTŐMESTER ÉS AZ EXKLUZÍV IGÉNYEK
ÚJSÁGHÍR: „… Az október
23-i nemzeti ünnep alkalmából a Könyvkötők Országos Ipartestületének
javaslatára az IPOSZ előterjesztésére Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter
Bodrogi István könyvkötő mesternek kiemelkedő színvonalon végzett munkájáért a
Magyar Gazdaságért Díjat adományozta.” (forrás :Tolnai Népújság)
Magazinunk kérdéseire adott válaszaiból kirajzolódik egy szakma mesterfokon végzett életmű
tevékenysége.
Bodrogi István Bátaszéken született. Amint mondja jó tanuló volt. Annak idején nem
voltak úgynevezett szakközépiskolák, így ipari tanuló lett. Anyai ágon sváb,
apai ágon magyar nemzetiségű családban nőtt fel. Pályaválasztásában meghatározó
szerepet töltött be édesapja barátja
„Baura bácsi” papírboltja. Itt diákok iskolai kellékei mellett könyveket
is lehetett vásárolni. Az ipari iskolai tanulmányai befejezése után, a
szekszárdi nyomdában kezdett dolgozni. Örömmel végezte munkáját. Kézügyessége predesztinálta ezekre a feladatokra. Szinte
nem volt olyan technikai szakmai kihívás, amit nem kellett és ne tudott volna
megoldani.
Fordulópontot jelentett életében, amikor a megyei könyvtár
hívta könyvkötői, nyomdászi t3evékenységre. Régi álma valósult meg.
Könyvrestaurátor végzettséget szerezhetett.
Számtalan hasonmás kiadványok készítője lett.
Egyik legkiemelkedőbb és szakmai vonatkozásban a
legelismertebb munkája a pécsi püspökség
misekönyve, „MISSALE”. Ez az 1499-ben készült levéltári példány hasonmás kiadásában, Schöck Gyula munkatársaként a könyvkötészeti munkát végezte. Ugyancsak kedvelt
kiadványa az 1472-ben megjelent
baseli nyomtatású részben egyházi,
részben természetgyógyászi tartalmú kötet.
Napjainkban a Bodrogi
és Társa Kft. ügyvezető, tulajdonosaként vállalkozása inkább ipari tevékenység,
amit 15-20 fővel végez. Ez a létszám a megrendelés nagyságrendjétől függ. A
Szekszárdi Nyomda könyvtábláit, bőr, vászon és egyéb igény szerinti kötésben
végzik.
Külföldi megrendelők közül az oroszországi partner Moszkvából is eljött megtekinteni a
szekszárdi kisüzemet. Ez a személyes
megjelenés a kapcsolattartás fontos láncszeme.
Hasonmáskiadványok, ma is készülnek és némi változtatással jelennek meg.
Aranymetszéses, cizellált nyomtatású, dekoratív kötetek. Ilyenek például a sokak által ismert Révai lexikonok táblái. Biblia éve alkalmából
- két évvel ezelőtt – ugyancsak reprezentatív munkák születtek.
Bodrogi Istvánnak továbbra is az olyan megrendelések
szerepelnek vágyai között, amikor a megrendelő exkluzív igényeket követel. (decsi-kiss-jános)
*****
LISZT FERENCRŐL - JANDÓ
JENŐVEL – SZEKSZÁRDON
Szekszárd egyik történelmi kulturális nevezetessége Liszt
Ferenc világhírű zongoraművész Báró Augusz Antalhoz való kapcsolata, nevezzük
barátsága. Másfélszázadnál távolabbi múltba vezet ez vissza. Az erre való
emlékezés helyszíne az volt ahol Liszt Ferenc maga is koncertezett. Ez a mai
Vármegyeháza díszterme. Nagy érdeklődés kísérte Jandó Jenő Kossuth – Liszt-
Bartók- és Pásztory díjas zongoraművész hangversenyét, előadását.
Kultúra – környezetvédelem – kommunikáció sajátos fogalomkört
jelent egy zongoraművész életében, pályáján. Jandó Jenő esetében egyenes úton formálódott, tisztult ez a három
fogalom. Zenész családban született. Édesanyja
zongorista volt, Édesapja kóruskarnagy, énektanár. A környezet Pécset
jelentette. Ott tanult sőt énekelt ifjú korában szoprán hangú kórustagként.
A zongoraművész kommunikációja emberekkel való kapcsolata,
hangszeres üzenete, mondanivalója közönség előtt történik. A kialakult
„beszélgetésben” meghatározó élmény, reakció
pillanat a csönd. Jelzője a befogadásnak. A megértésnek. Ez vonatkozhat életkor
szerinti megosztásra. Egyforma indíttatást jelent gyerek, ifjúsági, felnőtt
hallgatóság, közönség. No természetesen a felkészülés az ugyanolyan
intenzitást, szorgalmat követel legyen az Szekszárd, vagy Los Angeles
környezetében, színháztermében.
Jandó Jenő egyik kedvenc zeneszerzője Liszt Ferenc. Úgy
fogalmazza, hogy nyitottabb mindenféle élmény közvetítésére, mint például
Chopin akit kifinomultabbnak,
visszafogottabbnak érez. Mozart, Schubert, Beethoven, Bach, Brahms, Bartók és
lehet folytatni a szerzők sorát, akiket kedvenceként említ Jandó Jenő.
Az alkotó, előadóművész hétköznapjainak is befolyásoló
tényezője, a mindennapi társadalmi történés. Ehhez való alkalmazkodás, egyéni
világnézetétől, gondolkodás módjától függően változik a véleménye. Jandó Jenő ezt nagyon szűk baráti, családi
körben fogalmazza szavakban. Fontosabb számára a zenei közvetítés. Ehhez más
hangszereket is felhasznál. Tanult például kürtön és orgonán játszani is.
Ez utóbbi hangszer meghatározó helyszíne egyházi, vallási
vonatkozásban, templomi környezet. Jandó Jenő gregorián énekek kottaolvasását
például a pécsi székesegyház kórusában, édesapja irányításával tanulta.
Szívesen járja a világ hangversenytermeit. Legközelebb
Amerikába utazik, ahol Liszt verseny zsűritagjaként lesz művészi feladata.
Kalifornia, Nevada, vagy Japán kultúrája, környezete más-más élményt jelent
számára, de legszívesebben Magyarország
előadótermeiben továbbítja zenében fogalmazott üzenetét. Ilyen helyszín
volt legutóbb Szekszárd.
-decsi-kiss-jános-
*****
*****
Liszt Ferenc emlékkoncertet tartottak Szekszárdon
*****
*****
SVÉDORSZÁGI
JELENTÉS
Ribányi József
a Tolna Megyei Közgyűlés alelnöke, aki egyben az Európai Unió regionális
szakbizottságának is alelnöke Svédországban járt. Ezen a tanácskozáson 28 uniós tagállam 350 tagja volt jelen, az önkormányzatokat reprezentálva. Ribányi
József két szakbizottság munkájában vesz
részt. Egyik a COTER . Kohéziós és fejlesztés politikával
foglalkozik . Svédországban egy másik az
ENVE szakbizottság tagja. Itt egy kihelyezett ülésen tartott előadást. Környezetvédelemről
és energiatudatosságról esett szó. Arról is született döntés, hogy
2017-ben, 12 fős európai önkormányzati
vezetőkből álló, regionális csoport látogat Magyarországra. Pontosabban
Tolna megyébe. Kíváncsiak a Tamási-i biotermál és távfűtő rendszerre, valamint a gyulai az erdő és vadgazdálkodásra, a
közjóléti erők működésére.
*****
Sipot- vízesés Fülöpfalva (Ukrajna)
Kitekintő sorozat
*****
Velem - Gesztenye ünnep
Programajánló sorozat
*****
